Erődvárosok, Városerődítések

Az erődök, városerődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van, e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek fő oka az, hogy az olvasót inkább a hadtörténelem eseményei vonzzák, és a védművek bemutatását inkább csak az események körítéseként tartják elfogadhatónak. Természetesen, e mellett a hadtörténész szakma is főként ez irányban tevékenykedik, hiszen a történettudomány elképzelhetetlen a történeti események vizsgálata nélkül. Viszont, ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos város-alaprajzokat, stb.

Ha ehhez hozzávesszük még azt az általános problémát is, hogy napjainkban már igen ritka a zavartalanul vizsgálható városerődítés ezek lebontása miatt, akkor ismét csak a mérnöki, építőmérnöki szakterületet kell segítségül hívni. Továbbá, ha egy várost folyamatosan felújítanak, átalakítanak, az egy időpontra vonatkozó elemek kiválogatása, integrálása szintén inkább mérnöki, mint történészi feladat.

A különböző korokban épített erődítményekről, városerődítésekről ezek védműveinek szerepéről, a hadtörténeti eseményekről számtalan mű született, mind a történelem, mind a hadtörténelem területén. De felmerülhetnek olyan problémák, amelyek misztikus ködbe takarják az eseményekkel kapcsolatos erődítéseket és pozitív vagy negatív irányba, de az olvasó téves értelmezését segíthetik elő. Ezek a megoldandó kérdések, feladatok az erődítmények fizikai megvalósulásának, felépítésének, szerkezetének és funkcióinak körébe tartoznak. Ugyanis, amennyiben csak a hozzájuk kapcsolódó eseményeket ismerjük, illetve jól rosszul fizikai alakjukat, ezeknek a történéseknek a közvetlen okai, lefolyásuk előzetes meghatározottsága ismeretlen maradhat. Ezen kívül van még olyan "mellékterméke" is ennek a kérdéskörnek, hogy egyes eseményekhez, időszakokhoz téves fizikai állapot rögzül (esetenként Eger, Nándorfehérvár, stb.).

A könyvben tárgyalt időszak a Krisztus előtti IV. évezredtől a Krisztus utáni XIX. század közepéig tart. Ezeket az időhatárokat a következők támasztják alá. Körülbelül a IV. évezred korai sumer korából származnak az első konkrét vizsgálatokra alkalmas régészeti objektumok. Fejlettségükből az is következik, hogy az összetett védelmi rendszerek kialakulása már korábban elkezdődött, de sajnos ezt alátámasztó adatunk nincs. A másik időhatár a XIX. század közepe. Ennek az oka az, hogy körülbelül eddig az időszakig tart a zárt erődrendszerek építésének kora, az ezután következő időszak már az úgynevezett övvárrendszerek kialakításáé, ami már a védett térségek nagyságának ugrásszerű változása, és a védelmi berendezések bonyolultsága miatt teljesen más megközelítést igényel. E rendszerek rekonstrukciója, vizsgálata már más eszközöket, méretarányt, megközelítést tesz szükségessé, így kívül esik jelen vizsgálódásunk körén.

,