ERŐDVÁROSOK, VÁROSERŐDÍTÉSEK
Az erődök, városerődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van, e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek fő oka az, hogy az olvasót inkább a hadtörténelem eseményei vonzzák, és a védművek bemutatását inkább csak az események körítéseként tartják elfogadhatónak. Természetesen, e mellett a hadtörténész szakma is főként ez irányban tevékenykedik, hiszen a történettudomány elképzelhetetlen a történeti események vizsgálata nélkül. Viszont, ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos város-alaprajzokat, stb.
Ha ehhez hozzávesszük még azt az általános problémát is, hogy napjainkban már igen ritka a zavartalanul vizsgálható városerődítés ezek lebontása miatt, akkor ismét csak a mérnöki, építőmérnöki szakterületet kell segítségül hívni. Továbbá, ha egy várost folyamatosan felújítanak, átalakítanak, az egy időpontra vonatkozó elemek kiválogatása, integrálása szintén inkább mérnöki, mint történészi feladat.
A különböző korokban épített erődítményekről, városerődítésekről ezek védműveinek szerepéről, a hadtörténeti eseményekről számtalan mű született, mind a történelem, mind a hadtörténelem területén. De felmerülhetnek olyan problémák, amelyek misztikus ködbe takarják az eseményekkel kapcsolatos erődítéseket és pozitív vagy negatív irányba, de az olvasó téves értelmezését segíthetik elő. Ezek a megoldandó kérdések, feladatok az erődítmények fizikai megvalósulásának, felépítésének, szerkezetének és funkcióinak körébe tartoznak. Ugyanis, amennyiben csak a hozzájuk kapcsolódó eseményeket ismerjük, illetve jól rosszul fizikai alakjukat, ezeknek a történéseknek a közvetlen okai, lefolyásuk előzetes meghatározottsága ismeretlen maradhat. Ezen kívül van még olyan "mellékterméke" is ennek a kérdéskörnek, hogy egyes eseményekhez, időszakokhoz téves fizikai állapot rögzül (esetenként Eger, Nándorfehérvár, stb.).
A könyvben tárgyalt időszak a Krisztus előtti IV. évezredtől a Krisztus utáni XIX. század közepéig tart. Ezeket az időhatárokat a következők támasztják alá. Körülbelül a IV. évezred korai sumer korából származnak az első konkrét vizsgálatokra alkalmas régészeti objektumok. Fejlettségükből az is következik, hogy az összetett védelmi rendszerek kialakulása már korábban elkezdődött, de sajnos ezt alátámasztó adatunk nincs. A másik időhatár a XIX. század közepe. Ennek az oka az, hogy körülbelül eddig az időszakig tart a zárt erődrendszerek építésének kora, az ezután következő időszak már az úgynevezett övvárrendszerek kialakításáé, ami már a védett térségek nagyságának ugrásszerű változása, és a védelmi berendezések bonyolultsága miatt teljesen más megközelítést igényel. E rendszerek rekonstrukciója, vizsgálata már más eszközöket, méretarányt, megközelítést tesz szükségessé, így kívül esik jelen vizsgálódásunk körén.
AZ EURÓPAI KULTÚRKÖR HADMŰVÉSZETI ATLASZA VI. - A SZENT SZÖVETSÉG, KONSZOLIDÁCIÓ (1810-1830)
A kötet szerves folytatása dr Winkler Gusztáv: „Az európai kultúrkör hadművészeti atlasza V.” című könyvnek. E mű alapvető célja az előző kötethez hasonlóan segítséget nyújtani az európai történelmi-hadtörténelmi események jobb megértéséhez a haditechnika és a katonai tevékenység fejlődésén keresztül. Külön súllyal szerepel az ismertetésekben a hadtörténeti események térképsorozat jellegű feldolgozása, kitérve minden hadművészetileg fontos és jellemző folyamatra. Minden térképlap azonos jelkulccsal rendelkezik, ezáltal könnyen értelmezhetőek, összehasonlíthatóak. Ezen kívül általában alkalmasak az időbeli kapcsolatok megállapítására is.
HARCJÁRMŰ-KÉPESKÖNYV
A HARCJÁRMŰ-KÉPESKÖNYVEK az angol - német és orosz, szovjet - amerikai lánctalpas harcjárművek fejlődését mutatja be olyan formában, hogy nem csak az idősebb, hanem a fiatal korosztályok (6 és 18 éves kor között) számára is élvezhető legyen. Mindezt úgy, hogy ne kelljen részletes adatokkal bíbelődni, elegendő esetenként a könyvhöz tartozó jelkulcsi elemeket használni.
A kötet tartalma nem a teljes (lánctalpas) harcjármű-állományokat mutatja be, hanem minden főbb típusból néhány változatot. Ezzel együtt megkísérlünk áttekintést adni az adott ország haditechnikai fejlesztéseiről a kezdetektől napjainkig.
CSÁSZÁRI, KIRÁLYI, ÉS CSÁSZÁRI-KIRÁLYI ERŐDVÁROSOK, ERŐDÖVEK (1700-1875) - (Előkészületben)
A Habsburg birodalom területén lévő erődök, városerődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van, e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ha viszont figyelmünket legfőképpen az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos város-alaprajzokat, stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy a pusztán mérnöki megközelítése az erődítmények építésének, sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.
A MAGYARSÁG EREDETÉNEK KÉRDÉSEIRŐL (A TÉRKÉPEK ÉS AZ INFORMATIKA TÜKRÉBEN) - (Előkészületben)
Ez a könyv a magyar nép eredetéről, etnikai kapcsolatairól és helyéről szól a korai történelemben. Ennek ellenére az olvasó egy olyan könyvet tart a kezében, amely részben mérnöki indíttatású munka, részben pedig informatikával, annak is a térképészettel kapcsolatos ágával foglalkozik (térinformatika). Ezt a kettősséget az oldja fel, hogy az említett etnikai és kulturális rokoni kapcsolatrendszert egy újszerű módon, térbe és időbe helyezve kíséreljük meg bemutatni. Mivel műszaki szakterületről van szó, és a szerző is az, emiatt ez a bemutatás gyakorlatilag mentes az egyéni történeti megközelítésektől (esetleges kitalációktól), csak már a történeti-régészeti szakma által (nemzetközileg) elfogadott alapkoncepciókra épít. Természetesen az alapkoncepciókra ráépítve az informatika eszközeivel jutottunk olyan végeredményre a teret és az időt folyamatában összekapcsolva, ami ugyancsak elgondolkoztatóvá teheti a szorosan vett történettudománnyal foglalkozókat is.
RÉGENVOLT KAPCSOLATOK (MAGYARSÁG-KERESZTÉNYSÉG) (A MAGYARSÁG KAPCSOLATAI A KERESZTÉNYSÉGGEL A TÉRKÉPÉSZET FÜGGVÉNYÉBEN) - (Előkészületben)
A könyv Európa és a magyar nép hitbéli kapcsolatairól, helyéről a korai történelemben valamint a kereszténységgel való találkozásáról (találkozásairól) szól. Ennek ellenére az olvasó egy olyan művet tart a kezében, amely részben informatikával, annak is a térképészettel kapcsolatos ágával foglalkozik (térinformatika). Ezt a kettősséget az oldja fel, hogy az említett vallási kapcsolatrendszer kialakulását egy újszerű módon, térbe és időbe helyezve kíséreljük meg bemutatni. Mivel műszaki szakterületről van szó, a szerző is az, emiatt ez a bemutatás gyakorlatilag mentes az egyéni történeti megközelítésektől (esetleges kitalációktól), csak már a történet-régészet-vallástörténet által elfogadott alapkoncepciókra épít. Természetesen az alapkoncepciókra ráépítve az informatika eszközeivel juthatunk (jutottunk) olyan végeredményre a teret és az időt folyamatában összekapcsolva, ami ugyancsak elgondolkoztató lett néhány területen.
AZ EURÓPAI KULTÚRKÖR HADMŰVÉSZETI ATLASZA V. 1756-1810 - (Megjelenés: 2024. június 15.)
A kötet szerves kiegészítése dr Winkler Gusztáv: „A hadviselés művészete a kezdetektől a magyar államalapításig”, a „A hadviselés művészete a magyar államalapítástól a mohácsi vészig”, valamint a „Hadviselés művészete III.” című könyveknek. E mű alapvető célja az előző kötetekhez hasonlóan segítséget nyújtani az európai történelmi-hadtörténelmi események jobb megértéséhez a haditechnika és a katonai tevékenység fejlődésén keresztül. Külön súllyal szerepel az ismertetésekben a hadtörténeti események térképsorozat jellegű feldolgozása, kitérve minden hadművészetileg fontos és jellemző folyamatra. Minden térképlap azonos jelkulccsal rendelkezik, ezáltal könnyen értelmezhetőek, összehasonlíthatóak. Ezen kívül általában alkalmasak az időbeli kapcsolatok megállapítására is.
Kosár
A kosár üres.