A MAGYARSÁG EREDETÉNEK KÉRDÉSEIRŐL (A TÉRKÉPEK ÉS AZ INFORMATIKA TÜKRÉBEN) - (Előkészületben)

Ez a könyv a magyar nép eredetéről, etnikai kapcsolatairól és helyéről szól a korai történelemben. Ennek ellenére az olvasó egy olyan könyvet tart a kezében, amely részben mérnöki indíttatású munka, részben pedig informatikával, annak is a térképészettel kapcsolatos ágával foglalkozik (térinformatika). Ezt a kettősséget az oldja fel, hogy az említett etnikai és kulturális rokoni kapcsolatrendszert egy újszerű módon, térbe és időbe helyezve kíséreljük meg bemutatni. Mivel műszaki szakterületről van szó, és a szerző is az, emiatt ez a bemutatás gyakorlatilag mentes az egyéni történeti megközelítésektől (esetleges kitalációktól), csak már a történeti-régészeti szakma által (nemzetközileg) elfogadott alapkoncepciókra épít.  Természetesen az alapkoncepciókra ráépítve az informatika eszközeivel jutottunk olyan végeredményre a teret és az időt folyamatában összekapcsolva, ami ugyancsak elgondolkoztatóvá teheti a szorosan vett történettudománnyal foglalkozókat is.

Végül is a magyarsággal kapcsolatban a különféle jelenségek kutatása, elemzése, bemutatása, történeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van, nagyon sokan művelik a témát. Sok szakmai és „műkedvelő” dolgozat, könyv illetve egyéb publikáció született ezzel kapcsolatban, mondhatni, eggyel több, igazán nem számít. Nem kívánunk ebbe a sorba beállni, noha a „műkedvelő” szerzők sokszor érdekes összefüggésekre is rámutatnak, tekintve, hogy minden szabadidejüket ennek szentelik, és komoly belső indíttatásuk is van. Amivel a következőkben foglalkozunk, az a térképi, földrajzi alapokba helyezése az adatoknak, és az ebből való elemzés.

A különböző korokban élt elődeinkről, tevékenységükről, hagyatékukról, a történeti eseményekről számtalan mű született, mind a történelem, mind a hadtörténelem területén. Ezeket remélhetőleg mindenki ismeri már különböző olvasmányaiból. Ezek az ismeretek rögzülnek az olvasókban, és mindenképpen erősítik a nemzettudatot. Azonban felmerülhetnek olyan problémák, amelyek misztikus ködbe takarják ezen eseményeket, és pozitív vagy negatív irányba, de téves magyarázatok kreálását segítik elő. Ezek a megoldandó (és mint látjuk a későbbiekben, megoldható) kérdések, feladatok a népek, etnikumok elhelyezkedésének, földrajzi kapcsolatrendszerének, és ami talán szempontunkból a legfontosabb, "települési folyamatosságának" körébe tartoznak.

Kötetünkben ezért megkíséreljük azoknak a kívülállók számára homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyar és szomszédos népek, csoportok szerepének, fejlődésének jobb megértésében. Mindezt avval a módszerrel oldjuk meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgáljuk a történelem szereplőinek térképen követhető megnyilvánulásait. Ez a módszer pedig a fent említett mérnöki szemlélet, amely, mint "általánosan tudott", a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni.

Az olvasó az előzőek alapján több nagy fejezet szerint vizsgálódhat. Kiindulásként röviden áttekintjük a szóba jöhető eredet-elméleteket, gyors összefoglaló elemzést is adva az irányban, hogy a teljesen tarthatatlan koncepciókat már az elején kiszűrjük. Ezek után (részletesebben a függelékben), hogy az alapokat megértsük, szintén összefoglalóan tisztázzuk az informatika, térinformatika lényegét, olyan módon, hogy ez semmi esetre se zavarja meg az olvasó "nyugalmát", de ugyanakkor valamit meg is értsen belőle, hiszen erre épül minden további kutatás, vizsgálat. Sajnos, ez elkerülhetetlen, mivel részünkről ez egyedül a megismerés (mérnöki megismerés) olyan módszere is, amely várhatóan eredményeket hoz. Itt térünk ki a létrehozott térképészeti adatbázis néhány kérdésére is, végigkísérjük az olvasót a Kr.e. 10000 és Kr.u. 600 közötti időszak informatikai térképrendszerének általános elkészítési fázisain, amelyek segítségével majd leginkább etnikai-kulturális kapcsolatokat tárunk fel. Az áttekintett időszak pedig azért ilyen tág, mert a kiinduló, elemi kapcsolati összefüggések megadásához az ismert történelem legelejére kell visszanyúlnunk.

A további fejezetek alkotják a mű gerincét. Lépésről-lépésre áttekintjük a térképek tartalmát, ezeket magyarázzuk, majd a köztük lévő összefüggéseket feltárjuk, és ezekről rövid elemzéseket készítünk. Mindezt megtesszük mind a Délnyugat-szibériai, mind a mezopotámiai térségre vonatkoztatva is. Az összefoglaló fejezetben pedig a vizsgálat közben feltárt összefüggések, részeredmények alapján egy végleges elemzés keretében megkíséreljük pontosítani a magyar őshaza-kérdés lehetséges helyszíneit, valamint választ adni néhány máig nyitott ezzel kapcsolatos kérdésre.

Reméljük, hogy a könyv jó szórakozást nyújt, és a tájékoztatáson kívül továbbgondolásra érdemes kérdéseket is felvet.