CSÁSZÁRI, KIRÁLYI, ÉS CSÁSZÁRI-KIRÁLYI ERŐDVÁROSOK, ERŐDÖVEK (1700-1875) - (Előkészületben)

A Habsburg birodalom területén lévő erődök, városerődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van, e létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ha viszont figyelmünket legfőképpen az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos város-alaprajzokat, stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy a pusztán mérnöki megközelítése az erődítmények építésének, sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.

Ha ehhez hozzávesszük még azt az általános problémát is, hogy napjainkban már igen ritka a zavartalanul vizsgálható városerődítés ezek lebontása miatt, akkor ismét csak a mérnöki, építőmérnöki szakterületet kell segítségül hívni. Továbbá, ha egy várost folyamatosan felújítanak, átalakítanak, az egy időpontra vonatkozó elemek kiválogatása, integrálása szintén inkább mérnöki, mint történészi feladat. Ez utóbbi kérdések megoldása az objektum-rekonstrukció témakörébe tartozik, amely alapja szintén egy mérnöki szakterület.

Könyvünkben ezért, egy konkrét kutatási projekt segítségével megkíséreljük azoknak a homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyarországi és nemzetközi erődépítészet módszereinek jobb megértésében. Mindezt azzal a módszerrel oldjuk meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgáljuk a városok, erődvárosok építését, funkcióit. Ez a módszer pedig a fent említett mérnöki szemlélet, amely, mint "általánosan tudott", a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni.

A kötetben a birodalomhoz, és Magyarországhoz kapcsolódó objektumok bemutatását kíséreljük meg, mégpedig az alábbi fő csoportokban. Az első (egy rövid, az előzményekre utaló áttekintés után) a magyarországi, a császári hadsereghez köthető építkezésekkel foglalkozik (1700-1740). Ezt követi a szintén hazánkat érintő periódus, amely a királyi, majd császári-királyi hadsereg ez irányú tevékenységét mutatja be (1750-1820). A teljesen új, az erődövek kiépítésének időszakát (1830-1875) két fejezetben tárgyaljuk, mivel az Észak-itáliai építkezések önmagukban is (területileg) összefüggő, és terjedelmes objektum-mennyiséget jelentenek. Ez a két fejezet az egész birodalom összes nagy överőd-rendszerét tárgyalja az 1870-es évek végéig. Ezt az időhatárt azért húztuk meg, mert körülbelül eddig az időszakig tart a klasszikus szerkezetű, anyagú, feladatú erődrendszerek építésének kora, az ezután következő időszak már felkészülés a világháborúra. Ez az új anyagokkal, elképzelésekkel együtt a védett térségek nagyságának ugrásszerű változásával, az erődítések számának drasztikus emelkedésével és a védelmi berendezések bonyolultsága miatt teljesen más megközelítést igényel. Nem beszélve a tüzérség fejlődésének, lehetőségeinek szintén jelentős felgyorsulásáról.